A víz felhasználása az építkezésben

A víz mindenhol megtalálható. Ott van a tengerekben, tavakban, folyókban, az esőben, de az emberi testben is. Nem véletlen, hogy az építkezésben ugyanúgy megjelenik.

A víz megszerzése a történelem folyamán egyenlő volt a létezéssel. Az állatok úgy vándorolnak, hogy követik a vizet, és feltehetően az első emberek, az első népcsoportok is hasonló utakat tettek meg. Mindenki tiszta, érintetlen területeket keresett, ahol alap követelmény volt az egészséges ivóvíz. Ez egyet jelentett a hallal, a vaddal és a fűvel.

Amikor az emberek a végleges lakóhelyek használata mellett döntöttek, a vízkérdés megoldása még fontosabbá vált.

Kik vezették be először a vizet?

A jelenlegi ismereteink szerint az egyiptomiak rézből készült vízvezetékeket használtak nagyjából 5000 évvel ezelőtt. A görög városok vízellátó berendezéseit Hérodotosz könyvei mellett az ásatásokból is ismerjük. Az biztos, hogy i.e 1500-ban Athénnak saját vízellátása volt, nem beszélve a többi kis-ázsiai és a földközi-tengeri városokról. A rómaiak egy szinttel feljebb léptek, mivel tisztították a vizet, mesterséges folyókon keresztül vezették át, hogy a csapadékos időben is lerakódjon a benne lévő hordalék.

Időszámításunk előtt a Duna jobb partján volt egy kelta város, ami magyar fordításban „bő víz” lett volna. Az ország területén Óbudánál 60.000 lakosról és a légió egész táborhelyéről gondoskodtak, ráadásul nemcsak ivóvizet, hanem fürdővizet is kínáltak nekik. A források vizét 5 kilométer hosszú csatornán vezették a városba, aminek a pillérmaradványai még ma is megtalálhatóak.

A víz bevezetése Magyarországon

A rendelkezésre álló adatok szerint először 1416-ben, Zsigmond király budai palotájába vezették be. Ezt követte a budai nép, akik 1476 után három forrás vizét használták az ólom- és agyagcső vezetéken keresztül. Később azonban rohamosan nőttek az igények, így újabb szivattyús vízművet kellett építeni. Ebben az időben a pesti oldalnak is volt saját forrása.

A középkor végén a város vízművei tönkrementek, és csak 1750 körül állították helyre, az évszázad végén pedig megint bővítettek. Az 1800-as években pedig ezeket a régi ólomcsöveket kellett minőségi öntöttvas csövekre cserélni. Innentől kezdve azonban az egész ország fejlődni kezdett. A magyar gyáripar az 1860-as években indult be igazán, ami a vízigény folyamatos növekedését jelentette. A huszadik század első évtizedeiben a kisebb települések vízellátása is megtörtént, majd a második világháború után a városiasodási folyamat felgyorsult. Új vízművek épültek a lakótelepülések, valamint az ipartelepek ellátására, valamint gondoskodtak a korszerűsítési és a bővítési munkálatokról is.

A víz mai felhasználása az építkezésben

Amikor az építőipar víz felhasználásáról beszélünk, a szakemberek mindig a vízhatékonyság elérésére hivatkoznak. Az építkezések víz felhasználásának hatékonysága az ivóvíz lehető legnagyobb mértékű megtakarításával kapcsolatos, illetve azzal, hogy az ivóvíz helyettesíthető-e újrahasznosított vízzel vagy esővízzel. A vízhatékonyság létfontosságú az építőiparban, mivel a víz szűkös természeti erőforrás. A hatékony épülettervezéssel, valamint a jól megtervezett építési folyamattal jelentős megtakarításokat lehet elérni az energia és a kapcsolódó költségek, valamint a szennyvízkezelés terén. Mindezt úgy lehet elérni, hogy a beépített termékek teljesítménye és felhasználói elfogadottsága ne sérüljön.

Az építkezéseken a vízhatékonyság proaktív megközelítése a következő szempontokat kell, hogy figyelembe vegye:

  • az épületre alkalmazott tervezési jellemzők
  • az épület használatának, kezelésének és karbantartásának módja

Minden épület vízhatékonysági programjának ezeket az elveket kell követnie:

  • figyelemmel kíséri és kezeli a jelenlegi víz felhasználási rendszerét, hogy biztosítsa, hogy a berendezések jól működnek, maximálisan kihasználják a potenciáljukat, és nincsenek szivárgások.
  • a víz felhasználás csökkentése modern technológiák bevezetésével.
  • a víz melegítés, -tárolás és -elosztás minimalizálása.
  • az ivóvizet lehetőség szerint szürkevízzel vagy esővízzel kell helyettesíteni.

A víz felhasználása általánosságban

Egyes háztartási készülékek, például a mosógép, nagy környezeti hatással bírnak. Különösen a háztartási vízfogyasztás tekintetében. Az igazság azonban az, hogy ez a nagy készülék a háztartás teljes vízfogyasztásának alig 10%-át teszi ki. Számos más gyakorlat is van, amely a magyar állampolgárok számára nagy vízfogyasztást jelent.

A fogyasztás egyharmadát (34%) a zuhanyzó vagy a kád, 21%-át a WC, 18%-át pedig a mosogató vízfogyasztása teszi ki. E jelentés szerint a fürdőszobában fogyasztjuk el az otthonunkban felhasznált víz mennyiség közel háromnegyedét. A fürdőszoba az otthoni vízpazarlás egyik fő forrása, ezért fontos, hogy tegyünk lépéseket a városi vízhiányra gyakorolt hatásunk lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében.

Íme különböző példák a mindennapi tevékenységek során elfogyasztott vízre:

  • Ruhamosás = 60-100 liter
  • A ház takarítása = 15-40 liter
  • Mosogatás kézzel = 100 liter
  • Főzés = 6-8 liter átlagos vízfogyasztás
  • Zuhanyzás = 35-70 liter

Megosztás

További olvasáshoz ajánljuk

Nem minden maszkot lehet kimosni, úgyhogy válasszunk okosan

2022. július 1.|

Már két éve használjuk a maszkokat, és bizonyára egy egész gyűjteményt beszereztünk. Minden lakásban találni egy házi készítésűt, pár orvosi maszkot és legalább egy FFP2 nevezetűt. Nem mindegy azonban, hogy melyiket akarjuk kimosni, hiszen nem

Egy utálatos ellenség, a vízszivárgás

2022. április 22.|

Nincs annál rosszabb, mint amikor vízszivárgást fedezünk fel a lakásban vagy a házban. A lassan terjedő foltok, a folyamatos nedvesség nagyon veszélyes az épületre nézve, és a lakók egészségét is veszélyezteti. Éppen ezért, ha vízszivárgást